Ugrás a tartalomra

Tavaly szeptember 1-jén nagy lendülettel és várakozással kezdtük el az új tanévet. Bár voltak már kedvezőtlen tapasztalataink a tavaszi időszakról, ekkor még nem gondolta senki, hogy újabb leállás fog bekövetkezni, és újra át kell állnunk az online oktatásra. Elkezdték a táncok betanulását, kiválasztották a szebbnél szebb ruhákat és bizonyára azon is gondolkodtak, hogy a közvetlen hozzátartozóikon kívül kiket és hány főt hívhatnak meg középiskolás éveik rendkívüli eseményére, a szalagavató bálra.
Sajnos az élet megint közbeszólt. Úgy, ahogyan álmodoztak róla és tervezgették, már nem fog sor kerülni erre a rendezvényre. Viszont a szalagot a következő napokban az osztályfőnökeiktől megkapják. Azt kívánom, hogy ez a szalag ne csak a középiskolás évek közelgő befejezésére és az érettségi vizsgára emlékeztessen mindenkit, hanem arra is, hogy valóban egy másik: a felnőtt élet előtt állnak. Ez az élet pedig gyakran kényszeríti „újratervezésre” és mindenféle alkalmazkodásra az embert. Emellett abban is biztos vagyok, hogy így vagy úgy kárpótolni is fog mindannyiunkat a most elmaradó örömökért. Őrizzék meg optimizmusukat és készüljenek töretlenül az érettségi vizsgára! Bízom abban, hogy mindenkinek sikerül elérnie a céljait ilyen rendkívüli helyzetben is. Weöres Sándor szavaival köszöntöm Önöket az elmaradt szalagavatójuk alkalmából:
„Várhatsz az élettől annyit, amennyit csak akarsz, de úgy bútorozd be magadat, hogy az ellenkezője se érhessen készületlenül.”

Üdvözlettel:
Farkas Zoltán
igazgató