Bizonyára értesültek/értesültetek arról, hogy 2020. március 16-tól  a tanulók a köznevelési intézményeket nem látogathatják (a Kormány 1102/2020. III. 14. Korm. határozata alapján), és a nevelés-oktatás tantermen kívüli, digitális munkarendben kerül megszervezésre. Erre módszertani ajánlásokat fognak kiadni, de helyben is felkészültünk, így mindent megteszünk azért, hogy a tanulmányi követelményeket teljesítsük. Ennek érdekében tanáraink fel fogják venni a kapcsolatot a diákokkal (pl. e-mail, elektronikus napló, facebook-csoport stb.).

Kedves Diákok! Kérjük, hogy álljatok rendelkezésre és kapcsolódjatok be a kialakuló tanulási folyamatba. Így lehet most majd közösen készülnünk, teljesíteni a követelményeket. Mindannyiunk közös érdeke ez, hogy elkerüljük az esetleges negatív következményeket. Segítsük egymást és segítsétek Ti is egymást.

Amennyiben szeretnétek az iskolában vagy a kollégiumban hagyott személyes holmitokat, használati tárgyaitokat, tanulási eszközeiteket elvinni, arra holnap (március 15-én) 14 órától 18 óráig lesz személyesen lehetőségetek. Hétfőn (március 16.) pedig ugyanezt a szüleitek tehetik meg reggel 8-18 óra között. Kérjük, hogy lehetőleg szüleitekkel vagy egyénileg, de mindenképp maximum néhány fős csoportokban érkezzetek az iskolába, illetve a kollégiumba.

Megértéseteket és együttműködéseteket megköszönve, tisztelettel:

Farkas Zoltán igazgató
Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium
Kiskunmajsa

Gimnáziumi képzéseink ideiglenes felvételi jegyzékei:

• Általános
• Média
• Informatika

Technikumi képzéseink ideiglenes felvételi jegyzékei:

• Turisztika
• Honvédelem

A Kadét Klub következő állomásán idősebb Pintér István történész tartott előadást a Tomoris diákoknak arról, hogy Törvényszerű volt-e a központi hatalmak veresége?

Először említést tett a szerbek mozgolódásáról, majd a központi hatalmak haditervérről, Párizs elfoglalására. Kitért a szerbek partizán harcmodorára és az orosz csapatok mozgósítására is. Ezután méltatta a Monarchia katonáit, akik 5 hónapig védték az erődrendszert és állták az ostromot az oroszok ellen.

A központi hatalmak ellentámadásba lendültek, áttörték a keleti frontot, illetve leverték a szerbeket. Az olaszok szövetségesek voltak előzőleg, de a megegyezés miatt csatlakoztak az Antant hatalmakhoz. Bezárult a gyűrű a Monarchia körül: keleten az oroszok, délről a szerbek, dél-nyugatról az olaszok.

Az osztrák-magyar flotta kifutott és lecsapott az olaszokra. 1915 volt a központi hatalmak legsikeresebb éve. A háború során mindkét oldalnak voltak innovatív fegyverei, találmányai, így például a németeknek a léghajó, a britteknek a tank. A Monarchia katonái vereséget mértek az olaszokra, de sajnos Románia elárulta és megtámadta őket 1916. augusztus elején. Az Osztrák-Magyar Monarchia azonban nem hagyta magát és december 6.-án bevették Bukarestet. Aztán 1917. tavaszán lemondott II. Miklós cár és az országot egy ideiglenes kormány irányította.

A németek pedig azon voltak, hogy az oroszok ne tudják folytatni a háborút. 1917 nyarán még volt egy utolsó támadás, de 1918-ban már a németek és az oroszok között tárgyalások folytak, ami békét eredményezett. Pintér István még kiemelte az Osztrák-Magyar Monarchia sikereit, hogy elfoglalták Szerbiát és Montenegrót, hogy az ellenség fölénye ellenére is tudtak győzedelmeskedni és, hogy Horthy Miklós áttörte az Olaszországnál felállított Antant blokádot. Végül hozzátette: "Az, hogy a világháború nem úgy alakult ahogy szerettük volna, nem ezeken a katonákon múlt. Emlékezzünk ezekre a hősökre, akik meghaltak ezért az országért."

Tisztelettel kérjük a szülőket és a diákokat a koronavírussal kapcsolatos hatósági tájékoztató figyelmes elolvasására!

Egy sikeres pályázatnak, a Nemzeti Tehetség Programnak köszönhetően március 4-én lehetőségünk volt szakmai kirándulást szervezni a világhírű filmrendező, Korda Sándor nevét viselő filmparkba. A rendhagyó kiránduláson minden évfolyamból vettek részt médiás diákok. Mivel ez jutalomkirándulás volt, csak azok utazhattak Etyekre (37 fő), akik megfelelő szakmai ambícióval és aktív, kreatív iskolai teljesítménnyel rendelkeztek.

A filmpark névadójáról - Sir Alexander Korda (1893. szeptember 16. – 1956. január 22.) - fontos tudnunk, hogy nyári vakációit rendszeresen Kiskunmajsán töltötte az anyai nagyszüleinél, akik az I. világháború előtt itt éltek.

Stúdiólátogatásunk csoportbontással kezdődött, majd két programvezető hölgy kalauzolásával bepillantást nyerhettünk a kulisszák mögé. A működő filmstúdióban rövid sétát tettünk a középkori díszletvárosban, valamint New Yorkban, egy hiteles utcadíszletnek köszönhetően. A stúdió adott otthont többek között a Pokolfajzat 2. – Az arany hadsereg –, a Valami Amerika 2. –, és a Kaméleon című filmeknek. Forgatás miatt sajnos csak kívülről láthattuk a 6-os stúdiót, amely Európa legnagyobb fedett stúdiója.

A látogatóközpontban egy interaktív filmes kiállításon – stábtagokként –, megismerhettük a filmkészítés legfontosabb állomásait. A forgatókönyvírástól a castingon keresztül a jelmezek, díszletek és technikai eszközök kiválasztásán,alkalmazásán keresztül egy jelenet forgatásáig, valamint a digitális utómunka komplex folyamatáig szinte mindent.

Felejthetetlen emlékként hoztuk haza a stúdiótúrát, évfolyamtól függetlenül minden diák számára hasznos szakmai impulzust jelentett a filmparkban töltött két óra. Köszönjük Pócsik Olga tanárnőnek a megnyert pályázati forrást!

Gyöngyösi Tibor – kísérő szaktanár

Az album itt tekinthető meg!

Iskolánkba látogatott 2020.03.02-án Gyurkovits Róbert. Csengelén gazdálkodik, közben mikor felkérést kap, akkor hobbijának hódol, ami nem más, mint a lovas kaszkadőrködés. Több nagysikerű hollywoodi filmben is szerepelt, ilyen például a Ben-Hur! Iskolánk diákjai vele beszélgethettek ezen a tartalmas délutánon.

A hamvazószerda a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10. Ez a farsangi időszak utáni első nap.
A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre. Ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).